Egy építkezés vagy felújítás során elérkeztünk a kérdéshez: Milyen ablakot válasszak? Olyan sokféle létezik, az egyes típusokon belül is sok gyártó, mind széles választékkal áraszt el.
Az egyszeri felhasználó általában nem is látja ezt, ha bemegy egy kereskedésbe, mert mutatnak neki pár félét, a vevő pedig dönt: jórészt külső megjelenés alapján, csekély műszaki meghatározás mellett.
Pedig nem egy ruháról döntünk: A lakóépületeket általában 50 évre tervezik, de mindenképpen hosszú éveken át fogunk tudomást sem venni ottlétükről (jó esetben), vagy bosszankodni nap mint nap (rossz esetben). A cél: lehetőleg észre se vegyük, hiszen van más dolgunk épp elég.
Ehhez az igen fontos döntéshez szeretnék segítséget nyújtani.
- Mekkora legyen?
- Milyen anyagú legyen?
- Milyen helyiségben lesz, azt mennyiszer kell szellőztetni? (nyithatóság)
- Milyen hőszigetelési értéknek feleljen meg?
- Milyen hangszigetelési értéknek feleljen meg?
- Szükséges-e extra betörésvédelem?
- Akarunk (akár most, akár később) árnyékolót rászerel(tet)ni? Ha igen, az milyen legyen?
- Szúnyogháló szükséges?
- Szeretnénk netán extra megjelenést (pl. szín, osztóbordák)?
Előbb azonban nézzünk meg egy rövid történeti áttekintést, honnan is jutottunk el a mai ablakokig.
Természetesen nem szeretnék az ókorba visszamenni, elég csak a ma is (sajnos még) sok helyen látható régi gerébtokos és pallótokos és egyesített szárnyú ablakokhoz. Ezeknek létezik modern, korszerű változatai is.
 | |
| Pallótokos ablak függőleges metszete |
Igen régi kétszárnyú konstrukció, parasztházak utcai homlokzatán kívül régi városi házakban is találkozhatunk még velük.
Felépítése igen egyszerű: egy pallóval lezárták a falat, a két szárny pedig a faltól elnyitható. A külső kifelé, a belső befelé. Innen ered a "járókelő-pofánverő" elnevezés.
Sajnos felépítéséből eredően a külső szárny nem szigetel túl jól, a vizet szinte befelé vezeti, ugyanakkor a szélnyomás a külső szárnyat rászorítja a tokra.
 | ||
| Kapcsolt gerébtokos ablak függőleges metszete |
Ezeket jóformán mindenhol alkalmazták, napjainkban főleg régi parasztházakban és az ún. kockaházakban találkozhatunk velük.
Létezik belőle:
- egyrétegű gerébtokos,
- kétrétegű kapcsolt gerébtokos (gyakoribb)
Ez utóbbinak két külön ablakszárnya van, mindkettő befelé nyílik. Ebből következőleg a külső szárny kisebb, mint a belső, hogy nyitáskor beférjen a belsőn. Ezért viszont kevesebb fény jut be a helyiségbe.
A kétrétegű kapcsolt gerébtokos ablak mindazonáltal jobb hőszigetelő, mint az egyrétegű, sőt hangszigetelése jobb, mint a panelházakból mostanság kidobált egyesített szárnyú ablakoké.
 |
| Egyesített szárnyú ablak vízszintes metszete |
A lakások iparosított gyártásához (házgyár) kapcsolódva szükséges volt egy korszerű, egységes ablaktípusra, ez lett az egyesített szárnyú ablak. Ez egy szárnyban tartalmazza a dupla üvegezést, mely szárny a tisztításhoz szétnyitható. Az erősebb vasbeton áthidalók miatt nagyobb ablakokat építhettek be, így általánosan elmondható, hogy a panellakások természetes megvilágítása (TMV) jobb, mint az öregebb épületeké. A tömeggyártással viszont jöttek a minőségi gondok: vetemedés, ettől a rossz záródás, nem megfelelő hő- és hangszigetelés.
Ekkor még nem tudtak hőszigetelő üvegezést gyártani, de a cél világosan ez volt az ablakok fejlődését áttekintve. Tulajdonképpen annyira ezt tették a középpontba (a marketingosztályon), hogy másra nem is figyeltek annyira. Így fordulhatott elő, hogy a műanyag ablakok tökéletes záródása a nem megfelelő szellőztetéssel párosítva az új épületeknél is igen gyorsan penészesedést okoz. Nagyon fontos tehát bármilyen épület esetében, hogy nemcsak megvenni (felépíteni) kell, hanem üzemeltetni is, vagyis előírás szerint használjuk, és a szükséges karbantartásokat végezzük el! Különben a befektetett sok százezer forint igen gyorsan elveszhet.
Most, hogy rövid betekintést nyertünk az ablakok fejlődésébe, nézzük végig a fent már felsorolt kérdéseket, és döntsünk a nekünk legjobban megfelelő szempontok szerint:
- Méret
- Anyag