Szorosan összetartozó témák, most azonban külön pontban részletezem ezeket.
1. Hőszigetelés
A hőszigetelés nagyságának kifejezésére a hőátbocsátási tényezőt használjuk, jele régebben "k" volt, ma már "U", mértékegysége: W/m²K. Minél kisebb az értéke, annál jobb a hőszigetelés.
A műszaki gondolkodásúak kedvéért definíció (akit nem érdekel a száraz műszaki téma, ugorjon): A hőátbocsátási tényező azt mutatja meg, hogy mennyi hőáramot tud átadni egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérséklet-különbség mellett.
Azonnal felmerül a kérdés, hogy: de milyen anyagban? Nos a hőátadási tényező képletében az anyagra jellemző hővezetési tényező (jele: λ, mértékegysége W/mK) mellett az anyag vastagsága, és az adott épületszerkezet elhelyezkedése is szerepel. Jól látszik, hogy ha az adott szerkezetben több, különböző hővezetési tényezőjű anyag is van, akkor azok adott összességét kapjuk meg a hőátbocsátási tényezőben, vagyis minden különböző szerkezetre külön számoljuk, még akkor is ha csak az elhelyezkedése különböző. Példa: egy adott ablak nem mindegy, hogy oldalfalban helyezkedik el, vagy tetőablakról beszélünk.
Térjünk vissza a száraz(abb) meghatározásoktól a könnyen érthető megfogalmazáshoz.
A 2006-os rendelet szerint a külső falra a követelmény: U=0,45W/m²K. Az érték csak kisebb lehet. Tudni kell még, hogy ez egy átlag. Benne foglaltatik maga a fal és a nyílászárók is mindegyik az adott felületével számolva. Ezért nem kell megijedni, hogy az ablakunk nem teljesíti a 0,45-ös értéket. Látszik, hogy nem mindegy, hogy adott fal mekkora felületét teszik ki a nyílászárók.
Bár egyre jobb hőszigetelő ablakokat kínálnak, azért még télen főleg itt hűl az épületünk, ezért érdemes odafigyelni, milyen hőszigetelő képességgel bírnak a beépítendő ablakaink. Megemlítendő, hogy az ablak is szerkezetből (tok-szárny) és üvegezésből áll, más-más hőszigetelési képességgel.
Nézzük a szerkezetet:
Általánosságban elmondható, hogy a legjobb hőszigetelő képességgel a fa, és a műanyag ablakok bírnak.
Kielégítő hőszigetelésűek a hőhídmegszakításos alumínium ablakok, azonban a hideg tapintásuk miatt kellemetlen hőérzetet keltenek.
Az acél nyílászárók inkább alárendelt funkciójú épületek tartós nyílászárói lehetnek.
 |
| Hőszig. üveg pereme |
Az üvegezés:
A mai szigorú követelményeknek, csak a modern, hőszigetelő üvegezés felel meg.
Ezek kettő vagy három réteg üveg és a közéjük zárt gázból (levegő, nemesgáz (pl. argon), vagy vákuum) állnak. Csak akkor működik a hőszigetelő üvegezés, ha az üvegek közé zárt tér légmentesen zárt marad.
A hőszigetelő üvegezésű ablakok manapság az U=0,7-1,4 értékek körül mozognak (a követelmény 1,6). Hogy lássuk a különbséget, a tizenéves házaknál még csak a 3,0-s U (akkor még k) értéket kellett teljesíteniük. Ezek cseréje jelentős fűtési költség-megtakarítással jár!
2. Hangszigetelés
Kevésbé tárgyalt műszaki jellemző, hiszen a korszerű hőszigetelő ablakok jó hangszigetelésűek is. A mai nagyvárosokban, illetve a főutak mentén fekvő falvakban lehet kiemelt szempont a hangszigetelés. A hangszigetelő képesség szellőztetéskor sajnos nem érvényesül. Ezen a problémán csak légkondicionáló berendezés üzemeltetésével segíthetünk.
Műszaki beállítottságúaknak egy kis meghatározás, a többiek ugorjanak: A hangszigetelésnek a keletkező hangok csillapítása a feladata. Hangokból kétfélét különböztetünk meg, ez meghatározza a szigetelés módját is: testhang (itt nem a szellentésre gondolok, hanem a testek rezgéséből eredő hangra - pl. rezeg a vasbeton födém, ha ugrálnak rajta), illetve a léghang (levegő által továbbított - pl. beszéd, zene).
Testhang csillapítása: hangszigetelő anyagokkal,
Léghang csillapítása: nagy tömegű szerkezettel, melyet nem tud megrezegtetni a léghang.
Lényeg: a közvetítő közeg megszakítása. Pl. egy vákuumos hőszigetelő üveg kiemelkedő hangszigeteléssel is bír. Általános esetben nem szükséges ragaszkodnunk a vákuummal "töltött" hőszigetelő üvegezéshez, tökéletesen megfelelő a leggyakoribb levegős is.
A műanyag és a fa ablakok kevésbé vezetik a hangot, mint a fémek, utcai zaj csökkentése esetén azonban számottevő különbség nincs.
Ábra forrása: Magasépítéstan II.